A "Jégeső negatív hatásainak enyhítése Szatmár megyében" című, ROHU102 kódszámú, SILVER rövidítésű projektet az INTERREG V-A Románia-Magyarország program finanszírozta, az Országos Meteorológiai Szolgálattal partnerségben, és a jégeső negatív hatásainak csökkentését célozta egy jégesővédelmi hálózat kiépítésével Szatmár megyében úgy gyakoriságban, mint intenzitását nézve Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határ menti térségében. 
Az Országos Jégesőelhárító Hatóság - a megye teljes földi jégesőelhárító hálózatát kezelő intézmény - szakértői is jelen voltak a 2023. december 12-i projektzáró konferencián. 
A hálózat 40 automatizált, online üzemeltetési modullal ellátott földi generátorállomásból áll, amelyek Szatmár megye egész területét lefedik. 
A földi generátorok az Országos Jégeső- és Esővédelmi Hatóság jégeső-elhárító egységéhez lesznek rendelve, és az engedéllyel rendelkező üzemeltetőjétől kapott figyelmeztetést követően lépnek működésbe. Ezek a figyelmeztetések az időjárási radarképek elemzésén vagy más speciális meteorológiai eljárásokon alapulnak. A generátorok automatikusan beindulnak, és ezüst-jodid részecskéket bocsátanak ki, amelyek a légköri dinamika természetes pályáját követik, és a légköri instabilitással rendelkező területeken a konvektív légmozgás révén a jégesőfelhőkbe kerülnek. Az ezüst-jodid részecskék kondenzációs magok, és jelenlétük a felhőkben a felhőkön belüli cseppek méretének csökkenését és ezáltal a nagy jégdarabok kialakulásának valószínűségét csökkentik.
A működési mechanizmus jól bevált, és számos európai országban (Horvátország, Franciaország, Magyarország), sőt a kontinensen kívül is alkalmazzák. Magyarországon egy ilyen, azonos technológián alapuló rendszer működik a szomszédos ország teljes területére kiterjedően.
Ezek az állomások nem indítanak rakétákat, nem keltenek zajt, nem okoznak szagterhelést, és a létező technológiák közül a legkörnyezetbarátabbnak tekinthetők. Az aktív anyag, az ezüst-jodid kristályait maguk a felszálló légáramlatok szállítják a jégesőfelhők felé, aminek hatására csökken a jégeső kialakulásának valószínűsége.
Minden bevált jégeső elleni védelmi rendszer, függetlenül a működési módtól (rakéta, repülőgép, generátor), ugyanazt az aktív anyagot használja a jégeső okozta károk kockázatának csökkentésére, nevezetesen ezüst-jodidot. A rendelkezésre álló információk alapján a "Silver" projekt által javasolt technológia tekinthető a legköltséghatékonyabbnak, a leginkább környezetbarátnak és a legmegfelelőbbnek a Szatmár megye által igényelt területekre.
Ezeket az állomásokat a megye 40 pontján tervezték elhelyezni (Érednréd, Apa, Erdőd, Batarcs, Krasznabéltek,  Börvely, Borszó, Érkávás, Csomaköz, Oláhcsaholy, Avasújfalu, Királydaróc, Nagykolcs, Szamosdob, Pusztadaróc, Kisgérce,  Halmi, Hadad, Középhomoród, Lázári, Sárközújlak, Kikola, Nagymajtény, Avasújváros, Szatmárpálfalva, Szilágypir, Piskolt, Remetemező, Érszakácsi, Szatmárnémeti,  Sződemeter, Alsószopor, Szokond, Krasznaterebes, Mezőterem, Tarsolc, Csanálos, Szamosborhid, Vámfalu és Vetés), így a helyszínek megközelítőleg homogén sűrűségű hálózatot alkotnak.
A Szatmár megyei közigazgatási egységekhez kapcsolódó projekt költségvetése 866 722 euró volt, amelyből 736 713,70 eurót az Európai Unió finanszírozott, 112 665,20 eurót a román kormány társfinanszírozott és 17.343,10 euró a Szatmár megyei települések saját hozzájárulása.
Ez a hálózat párhuzamosan fog működni az országos jégesőelhárító rendszerrel, amelynek keretében 10 jégesőelhárító rakéták indítására alkalmas állomást építenek ki Szatmár megyében. A két technológia a felhőképződés intenzitásától függően egymást kiegészítve fog működni.